luismiguelofficial.com
Szintén van elállási jog abban az esetben, ha a szerződő fél jogszavatossági kötelezettségének nem tesz eleget. Ilyen eset például, ha a megvásárolt ingatlanon teher, például jelzálogjog, illetve elidegenítési- és terhelési tilalom van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza vagy korlátozza, és e teher alól az eladó felszólításra sem mentesíti az ingatlant. Elállási jog egyéb esetekben A szerződésszegés esetén fennálló elállási jog általános jellegű, tehát elviekben bármely szerződésre vonatkozhat. Ténylegesen nem alkalmazható viszont olyan szerződések esetén, ahol a felek által teljesített szolgáltatás olyan jellegű, ami nem visszafordítható, nem visszaadható. Ezekben az esetekben a szerződés teljesítésének megkezdése után a felmondás joga áll rendelkezésre. A szerződésszegés esetein kívül más esetekben is biztosíthat elállási jogot a Polgári Törvénykönyv, mint például az egyes szerződések egyedi szabályai között. Például, ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítását fenntartja, a vállalkozó elállhat a vállalkozási szerződéstől.
A megrendelő pedig a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat. Mivel a szerződő felek a szerződés tartalmát főszabály szerint szabadon állapíthatják meg, ezért természetesen arra is van lehetőségük, hogy a szerződésükben elállási jogot létesítsenek egyik vagy másik félnek. Dr. Szabó Gergely ügyvéd - - - - - - - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:
A vállalkozás ezt követően köteles arra, hogy haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzéstől számított tizennégy napon belül visszatérítse a fogyasztó által ellenszolgáltatásként megfizetett teljes összeget: nem csupán a vételárat, hanem például a szállítási- vagy az esetleges csomagolási költséget is. Ugyanakkor a vállalkozás mindaddig visszatarthatja az elállással érintett termék vételárát és az egyéb járulékos költségeket, amíg a fogyasztó vissza nem szolgáltatta részére a terméket vagy annak visszaküldését kétséget kizáróan nem igazolta. Az elállási jog jogalkotó általi biztosítása tehát a távollévők közötti kereskedelem sajátos kockázatainak ellentételezésére szolgál. Legfőbb célja, hogy a fogyasztó az árut – annak átvételét követően – megtekinthesse, kipróbálhassa, üzembe helyezhesse, és ezt követően hozza meg végleges döntését: megtartja azt vagy pedig – ha nem nyerte el a tetszését – eláll a szerződéstől. Kapcsolódó cikkek 2021. július 16. A vagyoni elégtétel szabályai Vagyoni elégtétel néven bevezetik a polgári peres eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme esetére a vagyoni (pénzbeli) elégtétellel történő kompenzálást.