luismiguelofficial.com
Másodsorban örülnek annak, hogy az eljárás így viszonylag gyorsan és egyszerűen lezárható, hogy később nem kell majd bíróságra menni, és akár évek múlva is felidézni a balesetet. És természetesen a jóvátétel miatt. A károsultak a baleset miatt általában nagyon szorult helyzetbe kerülnek. A közvetítői megbeszélés időpontjáig a biztosító csak részben, illetve csak kisebb összeget fizet nekik, pedig pont ilyenkor kellene az anyagi segítség. A közvetítői megbeszélések a balesetet követő 1-2 hónapon belül megtarthatók, így a jóvátétel nagy segítséget jelenthet számukra. De minden éremnek van egy másik oldala is, vagyis az előnyök mellett lássuk a hátrányokat is. De ez az érme most egyoldalú! Ugyanis nem tudok olyan szempontot felhozni, ami miatt valamelyik fél hátrányt szenvedne akkor, ha hozzájárul ehhez az eljáráshoz. Ennek pedig egész egyszerűen az az indoka, hogy bárki bármikor viszavonhatja a hozzájárulását, és akkor a büntetőeljárás tovább zajlik a rendes medrében. Hozzászólások új hozzászólás
Fontos, hogy ilyen esetben az adó alapja szintén a fedezetlenségi díj lesz; annak ellenére, hogy egyébként a türelmi időre az üzemben tartó az elmaradt biztosítási díj megfizetésével tartozik a biztosítónak! Mi történik, ha az adófizetési kötelezettség csak részben teljesül? A díj és az adó megfizetésére főszabály szerint egyidőben kerül sor. Ha az ügyfél a biztosítási díj és az adó együttes összegénél az esedékes befizetéskor kevesebbet fizetett, akkor ezt a biztosítónak elsődlegesen az adókötelezettség megfizetésére kell fordítania, így a biztosítási díj fizetésében hátralék keletkezik. Ha az összeg még a baleseti adófizetési kötelezettséget sem fedezi teljesen, akkor mindkettőben hátraléka lesz. Ezekben az esetekben a biztosító felszólítást küld ügyfelének, amelyben kéri a hiányzó biztosítási díj, valamint a baleseti adó megfizetését. A teljes "pótlólagos" összeg befizetése fontos, mert csak ebben az esetben kerül az adó, illetve biztosítási díj hátraléka rendezésre, így nem kell számolni a felelősségbiztosítás esetleges megszűnésével.
Fontos, hogy az adóalanyok (biztosítottak) kizárólag a tőlük beszedett baleseti adó visszatérítését kérhetik az adóhatóságtól akkor, ha a visszavont engedélyű biztosítóval kötött szerződésük már megszűnt. A baleseti adó visszatérítését azon adóalanyok kérelmezhetik, akik olyan, kötelező felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosítóval álltak szerződéses jogviszonyban, amelynek a tevékenységi engedélyét a felügyeleti szerv visszavonta és a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszűnt vagy az adóalany már új szerződést kötött és a biztosító a visszatérítendő biztosítási díj után beszedett adót az adóalanynak nem térítette vissza. A kérelem benyújtásának módja A kérelemre - annak érdekében, hogy a jogszabályi előírások maradéktalanul betartásra kerülhessenek és a visszautalás a törvényi határidőben megtörténhessen - az adóhatóság nyomtatványt rendszeresített (elnevezése: BAV), amely a honlapról elérhető. A kérelem kizárólag papír alapon, postai úton vagy az ügyfélszolgálatokon nyújtható be.
Milyen feltételek esetén van helye közvetítői eljárásnak? Mint korábban már írtam csak a törvényben meghatározott bűncselekmények esetén: közlekedési, személy elleni, és vagyon elleni, ha az vétség vagy 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett. További feltétel még, hogy az elkövető a vádemelésig beismerő vallomást tegyen, továbbá a sértett és az elkövető önkéntes hozzájáruló nyilatkozata az eljárás lefolytatásához. Ez utóbbi bármikor visszavonható. A közvetítői eljárás elrendeléséről az ügyészség, vagy ha a felek azt a bírósági szakban kérik, a bíróság dönt. Az ügyész és a bíró a fenti feltételek fennállása esetén azt is vizsgálja, hogy az elkövetett szabályszegés milyen súlyú volt. Például közlekedési baleseteknél, ha valaki a parkolóból hátrafelé kitolatva kis sebesség mellett üti el a sértettet, akkor az sokkal enyhébbnek minősül, mintha valaki a STOP táblánál nem áll meg, és így okoz balesetet, vagy a zebrán üt el egy gyalogost. Mindig az eset összes körülményét mérlegelik, amikor eldöntik, hogy az adott esetben mennyire tekinthető súlyos szabályszegésnek az okozó magatartása.
A baleseti adó I. Az adókötelezettség, az adó alanya Az új adó esetében az adókötelezettség azokat az ügyfeleket érinti, akikre a kötelező gép jármű - felelősségbiztosítás ról szóló törvény (Gfbt. ) szerinti biztosítási szerződéskötés i kötelezett ség vonatkozik, azaz az adó megfizetése a kgfb. A baleseti adó t a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (Kgfb. tv. ) szerinti biztosítási kötelezettség után kell fizetni. Az adókötelezettség - főszabály szerint - a Kgfb. tv. A baleseti adó egy új adónem, aminek bevezetésére az egészségügyi forrás ok bővítése érdekében került sor. A baleseti adó ra vonatkozó részletes szabályokat a népegészségügyi termék adóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta Tv. ) tartalmazza. Lásd még: Mit jelent Kötelez, Kötelező, Biztosító, Jármű, Kapcsolat?
Arra a kérdésre, hogy a baleseti adó bevezetésével mekkora lesz a díjemelés, Kisbenedek Péter azt válaszolta, hogy a verseny a díjak területén amúgy is zajlik. Van biztosító, amely emelni fog, de lesz olyan, ahol csökkennek az árak, ámez független attól, hogy egységes adót vezetnek majd be. Október 28-ig kell a biztosítóknak kihirdetniük a díjakat, de nem valószínű, hogy addigra elfogadja a parlament a baleseti adót. Mivel a törvény még nem létezik, nem lehet figyelembe venni a díjhirdetésnél sem. A Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke szerint a biztosítók valószínűleg figyelmeztetik az ügyfeleket, hogy egy új adó esetén változnak az árak. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket. Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!