luismiguelofficial.com
A rekonstrukció egyik fontos célja, hogy ezután a rondellától a nyugati várfal mentén, az újjáépülő József főhercegi palota mellett végig lehessen sétálni a Koldus (vagy más néven: Hollós) kapuig, a Csikós udvar vonaláig, körbejárhatóvá téve a területet. A jelenlegi állapottal összehasonlítva jól láthatóak a különbségek. A rondella alatti, a bástya ívét követő kőfalszakasz az építmény XVII. század utáni méretéről árulkodik: a török harcok és az 1848-as forradalom idején a mainál nagyobb volt a rondella (Fotó: Várkapitányság NZrt. ) A rondella felújításával egy időben, a Budavári Önkormányzattal együttműködve a Várkapitányság elbontja, elszállítja és restauráltatja Görgei Artúrnak, az 1848-49-es szabadságharc fővezérének a lovasszobrát, amely 1998 óta áll a rondellán. Marton László alkotásáról érdemes tudni, hogy az 1935-ben Ifj. Vastagh György által készített, a második világháborúban ledöntött, később a Sztálin-emlékműbe beolvasztott Görgei-szobor alapján készült. (Az eredeti mű a Hadtörténei Múzeum mellett, az Esztergomi rondellán állt. )
Az Ország-Világ beszámolója szerint ezután a püspök "kíséretével a díszsátor lépcsőzetéhez vonult, ahol kezdetét vette az irredenta-zászló beszentelése. Sándor László, a főváros volt rendőrfőkapitánya tartotta a fehérselyem Szűz Máriás lobogót, amelynek szélébe a 63 magyar vármegye címerét szőtték, a Szűz Anya képe körül a következő felírás van: Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk – Ne feledkezzél meg szegény magyarokról! " A római katolikus egyház nevében Zadravecz püspök áldotta meg a zászlót, a görög-katolikus egyház nevében Melles Emil esperes, a reformátusok nevében Takaró Géza ref. lelkész, az evangélikus felekezet nevében Koczián János, az unitáriusok nevében pedig Józan Miklós unitárius esperes. Ezután Sipőcz Jenő polgármester a zászlóra tűzte a székesfőváros szalagját, majd az egyes törvényhatóságok képviselői is településük szalagját. A Szabadság tér korabeli képeslapon, az 1921-ben felállított irredenta szobrokkal (Forrás: Szecessziós Magazin) Ezután Urmánczy Nándor, az irredenta mozgalom emblematikus alakja mondott ünnepi beszédét, melyben így fejezte ki a szobrok jelentőségét: "Ez a hely a nemzet búcsújáró helye, de egyúttal a gyűlölet és bosszú kohója legyen.