Amikor Vége Az Utolsó Dalnak Is
Legnevezetesebb szerzők: Thibaut, Oroszlánszívű Richárd, ( árd), Adam de la Halle. Mintegy 1000 dal maradt ránk. A trubadúrok témái: canso - szerelmi dal; serena - esti dal; alba - hajnali nóta; sirventes - szolgálati dal, táncnóta, románc; pastourelle - pásztorének; planche v. plaine - sirató ének. Németországban ennek az énekes rendnek feleltek meg a minnesänger ek - a szó jelentése: szerelmi énekes. A nők szolgálata kerül ebben az időben előtérbe. Minden lovag köteles egy asszonynak hódolni. Ezek már nem kizárólag főúri körökből kerülnek ki, hanem polgári, sőt népi származásúak. Ők magukat kísérték lanton. Itt is a "bar"-formát használják, témájuk először a szerelem, később megjelenik a vallás és a politika. A leghíresebb nevek itt: Wolfram von Eschenbach, Walther von der Vogelweide, Gottfried von Strassburg, Heinrich Frauenlob, Tannhäuser. A középkori énekesek harmadik rendje a Meistersinger. Ez abban különbözik a trubadúroktól és minnesängerektől, hogy ők iparos céhekből kerültek ki.
The new
- 1117 budapest alíz u 1 cena
- Mit nem ehet a tyúk
- Amikor vége az utolsó dalnak is a joke
- Jogosítvány igénylő lappal lehet vezetni
Jó estét, jó estét, szerencsés jó estét! Messze útról jöttem, nagy út áll mögöttem. Kerek negyven évig bolyongtam az árnyban, hazátlan bitangként önnön szép hazámban. Ártatlanul börtön, igaztalan vádak, reám itt a földön száműzetés várt csak. De azért megjöttem, mégis csak itt vagyok, szerencsés jó estét, s boldogabb holnapot!.. Kegyetlenül hosszú utat jártam én be, Szibériánál is sokkal messzebb jártam, miközben farkasok loholtak utánam. El akarták venni legféltettebb kincsem; hitemet a jóban, hitemet a szépben, hitemet az örök, igaz emberségben. boldogabb holnapot! Megjöttem, megjöttem, Hosszú negyven évig daltalanul, némán Árgus-szemek örök hada figyelt énrám, nehogy dalra nyissam dalra szomjas számat, segítségül hívjam holt öreg anyámat. Nagy utat tettem meg daltalanul, némán, negyven hosszú évig néma volt az én szám. Negyven hosszú évig bolyongni az éjben. Annak, aki mindig énekelni vágyott – higgyétek el nékem, halálnál is rosszabb, kegyetlenebb átok. Utamon az árnyban, bármerre bolyongtam, bármerre is jártam, hitem lámpácskája mutatta az éjben, merre is kell mennem, hová is kell érnem.