luismiguelofficial.com
Magyarország az I. világháborút a vesztesek oldalán, a Központ Hatalmak oldalán fejezte be. A Károlyi-kormány 1918. november 13-án aláírja a belgrádi egyezményt, melyben délen jelölik ki a demarkációs vonalat, az antant csapatok a Dráva-Maros vonaláig vonulhatnak. A Központi Hatalmak országaiban a vereség hatására forradalmak döntötték meg a fennálló rendszert (Németország, Ausztria, Magyarország, Bulgária, Törökország). Az I. világháborút lezáró békerendszer a versailles-i.
Ideiglenes központot állítottak fel a hadifoglyok gyülekeztetésére, bizalmikat választottak az oroszok érdekeik képviseletére. November 7-én a magyar és orosz hadifoglyok szállítása miatt a vasúti forgalmat is korlátozták. Emellett viszont – különösen a határhoz közeli területeken – a vasutak melletti utakon batyuval menetelő orosz hadifoglyok is a mindennapok részei voltak 1918 utolsó hónapjaiban. Frontról hazatérő katonák 1918 végén. Hasonlóképpen utaztak az orosz hadifoglyok is. Fotó: Wikimedia Az orosz hadifoglyok hazautazását a káoszon túl szerencsétlenségek jellemezték. Zalaszentjakabnál és Rákosnál hadifoglyokat szállító szerelvény ütközése követelt halálos áldozatokat, mindennapossá vált, hogy a vasúti kocsik tetején utazó oroszok közül többek is a vonatról leestek. Akik elhagyták Magyarország területét, azoknak aligha értek véget szenvedéseik. Az Ukrajnába érkező orosz hadifoglyok az orosz polgárháborúban találták magukat, a temesvári tranzittáborba szállított orosz hadifoglyok közül többek pedig a rossz élelmezés és a kényszermunkától, valamint a kényszersorozástól való félelmükben szöktek vissza Magyarországra.
1918 januárjában, tíz hónappal az I. világháború vége előtt Woodrow Wilson amerikai elnök listát készített a tervezett háborús célokról, amelyet "14 pontnak" nevezett. Nyolc pont kifejezetten az antanthatalmak győzelméhez kapcsolódó területi és politikai megállapodásokkal foglalkozott, ideértve az európai etnikai csoportok nemzeti önrendelkezésének gondolatát. A többi irányelv a további háborúk megelőzésére összpontosított, az utolsó pedig a Nemzetek Szövetségének létrehozását javasolta, a későbbi nemzetközi vitás kérdések rendezésére. Wilson remélte, hogy javaslata igazságos és tartós békeállapotot idéz majd elő, egy "győztesek nélküli békét", amely véget vet "a minden háborúnak véget vető háborúnak". Amikor a német vezetők aláírták a fegyverszünetről szóló egyezményt, sokan azt hitték, hogy a 14 pont lesz a későbbi békeszerződés alapja. Amikor azonban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország kormányfői találkoztak Párizsban, hogy megtárgyalják a szerződés feltételeit, a "nagy négyes" európai kontingensének teljesen más terve volt.
Klebersberg Kun� gr�f (1875–1932), aki 1922–1931 k�z�tt kultuszminiszter volt el�v�lhetetlen �rdemeket szerzett ezen int�zm�nyek �ttelep�t�se, az egyetemek oktat� �s tudom�nyos munk�inak �sszekapcsol�sa, ipari megrendel�sek biztos�t�sa ter�n. A ment�s �s �ttelep�t�s id�szak�t egy r�vid stabil id�szak k�vette, majd a vil�ggazdas�gi v�ls�g �vei k�vetkeztek. A stabiliz�ci� �veiben a tudom�nyos ig�ny� kutat�s-fejleszt�s ipari b�zisa b�v�lt, annak ellen�re, hogy hadiipari vonatkoz�sban szigor� korl�toz�sok voltak �rv�nyben (az asz�di rep�l�g�pgy�rat le kellett rombolni, a Fegyver- �s G�pgy�rban csak vad�szfegyvereket gy�rthattak �s a hadic�l� fegyverek helyett m�s term�kek, pl. l�mp�k gy�rt�s�ra kellett �t�llni). N�h�ny r�gebben alap�tott c�g viszont fellend�lt. Az Egger B�la �s Tsa, k�s�bbi nev�n Egyes�lt Izz�l�mpa �s Villamoss�gi Gy�r Aschner Lip�t vezet�s�vel modern nagyv�llalatt� fejl�d�tt, Aschner 1918-ban lett a v�llalat vez�rigazgat�ja. Els�sorban kit�n� gazdas�gi szakember volt, de �rdeme az is, hogy 1922-ben kutat�laborat�riumot hozott l�tre a v�llalat keretei k�z�tt, valamint, hogy bevezette a kriptont�lt�s� izz�l�mp�k �s r�di�cs�vek gy�rt�s�t.
"Szersz�mac�l vizsg�lataim �s a csiszol�korongok �sszehasonl�t� kipr�b�l�sa c�lj�b�l v�gzett k�s�rleteim k�zben bukkantam a szikrapr�b�ra" – �rja a t�m�ra vonatkoz� els� cikk�ben 1908-ban. "Persze el�tte is nagyon sokan l�tt�k a k�sz�r�k�v�n szikr�z� ac�l cs�v�j�t, m�gsem jutott esz�be senkinek, hogy az apr� t�zij�t�kb�l az ac�l min�s�g�re lehetne k�vetkeztetni. " 1915-ben m�r tov�bbfejlesztett megfigyel�seit ismerteti az Anyagvizsg�l�k K�zl�ny� ben. Ekkor m�r t�telk�nt jelenti ki, hogy "a szikrak�p �ppen olyan tulajdons�ga az anyagnak, mint a fizikai vagy vegyi tulajdons�gok". A szikrak�p k�l�nb�z� alapform�k szerint v�ltozhat. Gyakran eg�szen csek�ly sz�zal�kban jelen lev� �tv�z�elemet is fel lehet ismerni a szikrak�p alapj�n. Bermann Miksa szeg�nyen, elhagyatottan halt meg. P�lyafut�sa sok magyar feltal�l� sors�t p�ld�zza: �tletekben, kitart�sban, megalapozotts�gban nem volt hi�ny a tal�lm�ny�n�l, csak a megfelel� anyagi felt�telek hi�nyoztak. A Juh�sz testv�rek Istv�n �s Zolt�n a brn�i egyetemen szereztek g�p�szm�rn�ki v�gzetts�get.
A legyőzött Németország számára a szerződés 231. pontja, közismertebb nevén a "háborús bűnösségi záradék" volt a legmegalázóbb, amely arra kényszerítette Németországot, hogy teljes felelősséget vállaljon az I. világháború kirobbantásáért. Ennek értelmében Németországra hárult minden anyagi kár felelőssége, és Georges Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke különösen ragaszkodott hozzá, hogy hatalmas jóvátételi összeget szabjanak ki rájuk. Bár tisztában voltak azzal, hogy Németország nem tud ekkora adósságot kifizetni, Clemenceau és a franciák rettegtek attól, hogy a németek mégis hamar talpra állnak, és újabb háborút indítanak Franciaország ellen. Ezért a háború utáni egyezmények rendszerével próbálták megakadályozni őket abban, hogy visszaszerezzék gazdasági és katonai erejüket. A német hadsereg számát 100 000 főre korlátozták, a sorozást pedig megtiltották. Az egyezmény kikötötte, hogy a haditengerészet legfeljebb 10 000 tonnás hajókkal rendelkezhet, és megtiltotta a tengeralattjáró-flották létrehozását és fenntartását.
A szomszédos országokból vagy az átvonuló vonatokról elszökő oroszok, a Magyarországon letelepedett, vagy csupán Budapesten feketekereskedelemből magát fenntartó orosz foglyok további problémát jelentettek a kormányzat számára. Az országban maradó foglyok a Tanácsköztársaság kikiáltásával váltak ismételten politikai tényezővé, mivel a tanácshatalom internacionalizmusának és Szovjet-Oroszországgal való szövetségének szimbólumaként egykori hadifoglyokat soroztak be nemzetközi zászlóaljakba. Végül a magyar hadifogolytisztek hazaengedése kapcsán folyó magyar-szovjet-orosz tárgyalások eredményeképpen 1922. május 12-én indult el az utolsó orosz hadifogoly-szállítmány Magyarországról. A cikk alapját adó tanulmány: Fóris Ákos: Orosz hadifoglyok Magyarországon 1918 végén. In: Katkó Márton Áron, Krausz Tamás, Mészáros Zsófia (szerk. ): Világháború, világforradalom, világbéke? ELTE Kelet-Európa Története Tanszék, Budapest, 2017. 57–72. Ajánlott irodalom: Józsa Antal: Orosz hadifoglyok Magyarországon 1917-1919.
fele eltűnt – katonai korlátozás: o hadsereg maximum 35000 fő o nem lehet légierő és nehéztüzérség – jóvátétel: o később határozták meg, 200 millió aranykoronában hatása: – nemzeti gyász – a két világháború között a magyar külpolitika célja a revízió ( békeszerződés felülvizsgálata) – mivel a volt győztesek ezt nem támogatták, ezért Magyarország Németország oldalán sodródott a II. világháborúba A konszolidáció időszaka gr. Teleki Pál és gr. Bethlen István miniszterelnöksége idején jött el. Teleki Pál 1920-ban júliusától 1921 áprilisáig volt miniszterelnök 1920-as évek tevékenységei: – feloszlatják a különítményeket – Nagyatádi-féle földreform o Célja: földnélküliek, törpebirtokosok földhöz juttatása o Eredménye: 260. 000 házhelyet kiosztottak, a családtagokkal együtt 2 millióan jutottak földhöz o Hiányossága: a megművelhető földterületnek csak 8, 5%-át osztották ki § A feudális eredetű nagybirtok rendszer változatlan maradt A kiosztott földek többsége törpebirtok, a világgazdasági válság idején tönkrementek.
Az I. világháborús pusztítások után a győztes nyugati hatalmak szigorú békeszerződések sorát kényszerítették a legyőzött országokra. Ezek az egyezmények jelentős területektől fosztották meg a központi hatalmakat (Németországot és az Osztrák-Magyar Monarchiát, illetve az Oszmán Birodalmat és Bulgáriát), és jelentős jóvátétel megfizetésére kötelezték őket. A háború példátlan változásokat hozott Európában. Közvetlen következményeként a német, az osztrák-magyar, az orosz és az ottomán birodalom is megszűnt létezni. A Saint-Germain-en-Laye-ben 1919. szeptember 10-én kötött békeszerződés megalapította az Osztrák Köztársaságot, amely főként a megcsonkított Habsburg állam német nyelvű területeiből állt. Az Osztrák-Magyar Birodalom átadta koronabirtokait az újonnan létrejött utódállamoknak, többek között Csehszlovákiának, Lengyelországnak, illetve a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak, amelyet 1929-ben Jugoszláviára neveztek át. Emellett Dél-Tirol, Trieszt, Trentino és Isztria területeiről Olaszország, Bukovináról pedig Románia javára mondott le.
A II. vil�gh�bor� v�g�re romokban hevert az orsz�g. Megkezd�d�tt a radik�lis gazdas�gi-politikai �trendez�s a szovjet mint�j� szocializmus ig�nyei szerint, �s ez alapvet�en �rintette a m�szeripart. A h�bor� utols� �v�ben a megsz�ll� n�metek, majd a h�bor� v�ge ut�n a szovjet csapatok sz�ll�tott�k el a korszer�nek sz�m�t� technikai felszerel�seket az orsz�gb�l. Lelkiismeretes tud�sok, m�rn�k�k �s munk�sok azonban sok mindent el tudtak rejteni �s meg tudtak menteni, �gy 1945-ben a h�bor�s romok eltakar�t�sa mellett a m�szaki-tudom�nyos �let fel�leszt�se is megkezd�dhetett. 1947-ben az orsz�ggy�l�si v�laszt�sok ut�n megindultak az �llamos�t�si, tisztogat�si akci�k �s koncepci�s perek, sajnos ezeknek sokan estek �ldozatul. Az �llamos�tott int�zm�nyek vezet�s�t – igen kev�s kiv�telt�l eltekintve – az adott szakter�leten gyakorlati tapasztalatokkal nem rendelkez� szem�lyekre b�zt�k. A gy�rak, �zemek �llamos�t�s�t a fels�oktat�s �s a Magyar Tudom�nyos Akad�mia �tszervez�se k�vette.