luismiguelofficial.com
Jaaa, és a frisset le is tudjátok fagyasztani, csak felhasználás előtt 1 nappal vegyétek ki, és rakjátok hűtőbe! Jó sütögetést!
Tanuljunk együtt sütni! Cukormázas ölelés neked! – Meli ❤️ –
A lényeg, hogy ő él, és ha folyadékkal érintkezik, akkor aktiválódik, mint a bomba, és elkezdi gázokká alakítani a cukrot. Ezért is kell az élesztő felfuttatásához kevéske cukrot adni, hiszen így elősegítjük az aktiválódást (felfutást). Alapvetően a lisztben is vannak természetes cukrok, ami még pluszban nagyon jó ennek a kis élesztőnek. Szóval itt tartunk, gázok keletkeznek, amelyek segítenek szépen megnövelni a tészta térfogatát (kelesztéskor plusz sütéskor), és szép puha, levegős, laza szerkezetű kenyereket, sütiket kapunk. Mivel segíthetünk neki: Az élesztő szereti a meleget. De picit kényeske is, szóval a nagyon meleg nem jó neki, mert kampó lesz a vége. A hidegben meg lelassulnak a kis életjelei. Szóval langyos folyadékban (tej vagy víz), kevés cukor hozzáadásával érdemes felfuttatni (és igen, a sok cukortól is öngyilkos lesz, szóval óvatosan, 1 mk bőven elég), majd a jól kidagasztott vagy bedagasztott (egyre megy) tésztát letakarva, szélmentes, meleg helyen kell keleszteni. Segítséget jelent neki, ha minden alapanyag szoba-hőmérsékletű, vagy ha kissé meglangyosítjuk a lisztet.
Mivel ronthatjuk el: A fent említett nagyon hideg vagy nagyon meleg folyadékkal és sok cukorral. Ha régi az élesztő (frissnél feltűnőbb, mert kicsit száraz, megbarnul a széle). Ha közvetlenül sóval vagy akár a cukorral is érintkezik. Kétfajta élesztő kapható a boltokban. Az egyik a friss, amit a hűtőpultban találtok, a másik pedig a szárított verzió. A friss általában 50 g-os kiszerelésben van, jellegzetes szagú, kis téglatest, amely több mint 10 milliárd élő élesztősejtet tartalmaz (wow! ). A szárazat természetesen a szárazárupolcokon lelhetitek fel, de ebből többfajta kiszerelés is létezik. Ennél a verziónal elvonják a sejtekből a vizet, és ezután, granulátum formában, légmentes kis tasakokba zárják a terméket. Én jobban támogatom a friss élesztő használatát, de ha nincs, pöpec lesz az instant/por/szárított is. Általánosan elmondható (persze azért receptje válogatja), hogy 25 g friss élesztő 500 g liszthez elég, és ez a mennyiség 7 g szárítottnak felel meg. 25 g friss élesztő = 7 g szárított élesztő Összegzésképp annyit, hogy mindig legyen otthon szárított élesztő a kamrában, de ha rendszeresen sütögettek, akkor érdemes frisset is tárolni a hűtőben.
helyre tessz�k �s lefedj�k legal�bb egy
konyharuh�val. (Menet k�zben is ellen�rizhetj�k, hogy a t�szta kel-e: ha a
k�rm�nkkel megkarcoljuk �s a bem�lyed�s kis id� m�lva elt�nik, akkor j� �ton
vagyunk. Egy�bk�nt a l�gy t�szta gyorsabban, a kem�ny lassabban kel. ) A keleszt�sre
kilisztezett, t�gas ed�nyt haszn�lunk, hiszen egy szokv�nyos t�szta 2-3 �ra alatt
eredeti t�rfogat�nak b� m�sf�lszeres�re is megn�. Ha a kelesztett t�szt�t a
s�t�s el�tt m�g megmunk�ljuk (azaz daraboljuk, fonjuk, hajtogatjuk), akkor
�sszeesik, ez�rt - imm�r v�gleges form�j�ban - �jra keleszteni kell, miel�tt a
s�t�be tessz�k. (Ekkor m�g mindig �rz�keny a huzatra, �gy a s�t�s els�
id�szak�ban ker�lend� a s�t� nyitogat�sa. ) MIB�L MENNYI? Ha a
recept nem mond m�st, akkor 1 kg liszthez 4-5 dkg �leszt� duk�l. Ugyanehhez a
mennyis�ghez s�b�l �des t�szt�n�l 1 dkg, s�sn�l 2 dkg j�r. (L�sd m�g: Keltt�szta k�sz�t�s
Ahogy alkalomról-alkalomra ismerkedünk össze a többiekkel, egyre többet poénkodunk. A prímet azért a Tanár Úr viszi, aki gyakran úgy indít az óra elején, hogy megkérdezi csináltunk-e házit. Ha nem, értelem szerűen 1-es J Ha valaki nem volt ott az előző órán és emiatt nincs házija, az 2 db 1-es. Általában a hiányzók rólam másolják le a jegyzeteket, de hát ez régen is így volt a suliban. Rendkívül jó hangulatban telnek amúgy a szerda délutáni tanfolyamok. Úgy veszem észre, hogy mindenki örül hogy egy kicsit újra gyerek lehet és iskolapadban ülhet és pillanatok alatt elrepül a szünet nélküli 180 perc. Én pedig alkalomról alkalomra egyre több új kifejezést értek és ami a legjobb, használom őket. Az világos, hogy itt egész más dimenziókról beszélünk. Én az otthoni és a kézműves vonalat képviselem, míg a tananyag a nagyipari termelésre fókuszál. Eddig általában fél kg lisztből sütöttem kenyereket recept alapján és a sütés végére kb. olyan 60-70 dkg-osak lettek a kenyereim. Itt viszont nem receptek vannak, hanem anyagnormák, amik 100 kg kenyérre vagy 1000 db zsömlére készültek.
Mi a különbség a szárított és a friss élesztő között? Melyikből mennyit használjak, mennyi liszthez? Kiválthatom-e a friss verziót szárítottal? És egyáltalán mi is az az élesztő, meg miért jó nekünk? Megannyi kérdés kering még a két élesztővel kapcsolatosan. Mi pedig igyekszünk ezt a kérdéskört tisztába rakni ezzel a cikkel. Talán kezdjük a legelején, hogy mi is az az élesztő, és miért kell nekünk, ha puha pékárut szeretnénk enni pár óra múlva. A pár órát azért hangsúlyozom, mert alapvetően ugyebár létezik a kovász nevű történet, ami távolról (nagyon távolról, még annál is távolabbról) megközelítve olyan, mint egy gyermek. Ergo nevelgeted, mindennap gondoskodsz róla, eteted, itatod, aztán ha felnőtt, már kicsit kevesebb törődéssel is eléldegél magában. Ám ha nem nevelünk kovász gyermeket, akkor ott a jó öreg élesztő. Na már most, az élesztő, az egy élő mikroorganizmus (gomba), aminek a latin neve, figyelem: Saccharomyces cerevisiae (ja eléggé kimondhatatlan, mint az összes többi latin név, de lehet próbálkozni), de igazából ez most nem is fontos.
Az összetevők nem grammban vannak megadva, hanem liszt%-ban. Például 75 kg liszt szükséges 100 kg kenyér elkészítéséhez. A "recept" pedig: 75 kg liszt, 3% élesztő, 2% só, tésztasűrűség 53%. Ez azt jelenti, hogy a 75 kg liszthez kell 2, 25 kg élesztő, 1, 5 kg só és 39, 75 kg víz. Igen, a tésztasűrűség azt jelenti, hogy mennyi víz kell százalékosan a liszthez. Ami szintén furcsa az elején nekem, hogy itt visszafele kell kiindulni a sütési folyamatban, ugyanis a cél az az, hogy a kenyér 500 g-os vagy 1 kg-os legyen. Ehhez pedig azt kell tudni, hogy mi a "feladási tömeg", vagyis mekkora súlyú tésztát kell a sütőbe tenni ahhoz, hogy a kész kenyér pont fél vagy 1 kg-os legyen, hiszen a sülési-hülési veszteséggel is számolni kell. Általában ez egyébként fél kg-os kenyérnél 60 dkg, az 1 kg-os kenyérnél 1, 15. A kenyér bevetése azt jelenti, hogy betesszük a sütőbe. A tészta sűrűség azt jelenti, hogy mennyi folyadék kell a liszthez. Tehát ha mondjuk ez a szám 50%, akkor az azt jelenti, hogy 1 kg liszthez 500 g víz kell.
remélem van sikerélmény;) köszönöm szépen, időközben megtaláltam a csomagoláson:) 1 csomag kell fél kilóhoz... először sütök, mert először van sütőm:) általában ráírják, hogy mennyi liszthez kell a csomag élesztő mi használunk azt 1 kg liszthez kell hozzáadni. Egy csomag kell bele, de ha nem csomagosod van, akkor gondolom annnak megfelelő mennyiség, azaz 7 gramm. De a csomagoláson is fel kell hogy legyen tüntetve. egy csomaggal. szerintem rá van írva, hogy mennyi liszthez elég Szia! Pont egy csomag kell ennyi liszthez. :) Sziasztok! Fél kiló liszthez mennyi porélesztőt kell rakni? Sürgős lenne! Előre is köszönöm! További ajánlott fórumok: Hogyan tudok hátteret rakni a naplómba? Hét éves fiam nem akar szótfogadni, rendet rakni. Mit tegyek? Rakott krumplit előkészíteni, majd hűtőbe rakni pár órára lehet szerintetek, és este megsütni? Ha fél kiló liszthez véletlen egy egész kocka élesztőt használtam az baj? Zserbót szeretnék sütni, de csak porélesztőm van, használhatom hozzá azt? Egy jó kenyérreceptet tud valaki gépi sütéshez?