luismiguelofficial.com
A liszteriózis agyhártyagyulladást okoz. Környezeti ártalmak: - Röntgen-sugárzás: mikrokefália (kisfejűség) jöhet létre, károsíthatja a magzat ivarsejtjeit. Közvetlen besugárzás esetén. Ha mégis röntgenezni kell az anyát, akkor a hasára ólomkötényt kap, hogy védjék a magzatot. - Nehézfémek, vegyszerek, toxinok: nagyon károsak lehetnek a magzat fejlődésére, károsíthatják a DNS-t, komoly fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Ha az anya olyan munkahelyen dolgozik, ahol kapcsolatba kerülhet ezekkel az anyagokkal, akkor a terhesség alatt táppénzre kell mennie. Gyógyszerek: A terhes nőknek bizonyos gyógyszerek szedése tilos. A gyártók ráírják a betegtájékoztatóra, hogy mi vonatkozik a várandós és szoptató anyákra. A szigor oka az, hogy a készítmények károsak lehetnek a magzatra. - Thalidomid: ezt a nyugtatót az 1950-60-as években alkalmazták, majd kiderült, hogy súlyos rendellenességeket okoz: a csecsemők végtagkárosodással jöttek a világra. Ezután betiltották. - Vérnyomáscsökkentők: a hatásukra a méhlepény és a magzat vérellátása is csökken, ezzel kevesebb oxigén jut a baba szervezetébe.
(100. o. 3/2; 101. 3/4. ábra) Embrionális szakasz A következő fejlődési szakasz az embrionális szakasz, mely a beágyazódástól körülbelül 6 hétig tart (a terhesség 3-7. hete). Ekkoriban kezdenek kifejlődni a létfontosságú szervek (pl. központi idegrendszer, szív, végtagok, szemek stb. ). A fejlődés is felgyorsul, hiszen az embriót már az anya teste táplálja. Már a szakasz elején kialakul a trofobasztból a belső magzatburok. Ez az erős hártya tartalmazza az embrió védelmére és mozgására szolgáló magzatvizet. A külső magzatburok egy része a méhnyálkahártyával összenőve a méhlepény (placenta) egyik alkotórésze lesz. A méhlepényt és az embriót a köldökzsinór köti össze. Az anyai és a gyermeki vérkeringés közti szűrő szerepét a méhlepény tölti be. A kétféle vér nem keveredik, de köztük anyagátadás zajlik (oxigén, tápanyagok, hulladékok cserélődnek). Az embrió fejlődése során a belső sejttömeg külső rétegéből, az ektodermából alakul majd ki a bőr, köröm, fogak szemlencse és az idegrendszer. Az endoderma elnevezésű belső réteg pedig az emésztőrendszert és a tüdőt alkotja majd.
A képek szerzői jogi védelem alatt állnak, felhasználásuk törvénysértő. Mit tudhatunk a magzatfejlődés folyamatáról? A magzat fejlődése a méhen belül a petesejt megtermékenyítésétől, az azt követő körülbelül kilencedik hónapban történő születésig tart. A méhen belüli élet első három hónapjában embrió nak, a 3. hónaptól a születésig magza tnak nevezik a fejlődő babát. A harmadik hónap végéig a test valamint a belső szervek fejlődnek ki, a továbbiakban lényegében már csak növekedés zajlik. A magzat mozgásai a negyedik hónaptól kezdve észlelhetőek. A magzat az anya vérében lévő tápanyagokat a méhlepény en keresztül veszi fel. A fejlődő magzatot két lemezes burok veszi körül, a belső a köldökzsinórt is magába foglalja, a magzat és a belső magzatburok között magzatvíz található. A baba fejlődése hónapról hónapra Hogyan vizsgálják a magzat méhen belüli állapotát? Terhesség, gyermekágy témában cikkek a WEBBetegen
rossz lakásviszonyok, higiénia) Az éhezés epigenetikus hatásai: a DNS nukleotidjaihoz kapcsolódó metilcsoportok (az ún.
Okostankönyv
Főoldal Betegségek A-Z Nőgyógyászat Méhen belüli növekedés-visszamaradás 2018. 06. 10. Szerző: Dr. Elek Csaba Lektor: Dr. Kökény Zoltán Mi a méhen belüli növekedés-visszamaradás? A méhen belüli növekedés-visszamaradás (továbbiakban IUGR) a koraszülöttség mellett az újszülött-halálozásért felelős leggyakoribb veleszületett rendellenesség. Méhen belül akkor beszélünk elégtelen fejlődésről, ha a magzat becsült súlya 10 percentilis érték alatt van, azaz gyengébben fejlett, mint az azonos korú magzatok 90%-a. Születéskor diszmaturusnak tekintendő a kissúlyú - 2500 gramm alatti - magzat, ha normális időre születik. A méhen belüli növekedés-visszamaradás előfordulása Magyarországon a kissúlyú magzatok aránya 8-10% körül van, melyek kb. harmada diszmaturus, kétharmada valódi koraszülött. Ez az arány sajnálatosan magas, főként, ha az okokat tekintjük, melyek egy része felelősen viselt terhesség mellett megelőzhető lenne. A méhen belüli növekedés-visszamaradás okai Az elégtelen fejlődés leggyakoribb oka a dohányzás, alkoholizmus, túlzott koffeinfogyasztás, elégtelen táplálkozás, ikerterhesség, elégtelen mennyiségű magzatvíz, bizonyos gyógyszerek szedése, terhesség alatti kábítószer-fogyasztás terhességi toxémia, méhlepény-elégtelenség, idült idő előtti méhlepény-leválás, trombofília (Leiden-mutáció), az anya nemi szervi rendellenességei, betegségei (myoma, kettőzött méh, stb. )
(károsodhat a szív, az agy, illetve látás- és hallásproblémák léphetnek fel). A terhesség második vagy harmadik harmadában történő megbetegedés esetén kis súllyal születhet a baba. - Parvo B19 vírus: vetélést okozhat, ha a kismama az első trimeszterben kapja el. A fertőzés miatt előfordulhat magzati vérszegénység, ödéma, illetve súlyos esetben halvaszülést okozhat. - Herpesz: az arcon, főleg a száj és orr körül okoz jellegzetes nedvedző, fájdalmas kiütéseket de előfordulhat a nemi szerveken is. A fertőzött várandós nők kis százalékánál fertőzik meg a magzat is. - Cytomegália vírus (CMV): ez okozza a legtöbb méhen belüli fertőzést. Ultrahangvizsgálat során ha meszesedés látszik a méhlepényen, az agyban és megnagyobbodott a máj és a lép, akkor erre a megbetegedésre gyanakodhat az orvos. A fertőzés vetélést és méhen belüli elhalást, illetve hallás- és májkárosodást okozhat. - Bárányhimlő (Varicella): többnyire idősebb anyáknál fordul elő, megközelítőleg minden hatezredik terhességnél. Ha a fertőzés a terhesség első harmadában lépett fel, akkor nagyon nagy eséllyel okoz fejlődési rendellenességet.