luismiguelofficial.com
R�gi szok�s szerint ezen a napon mondtak Jerny�n apj��rt �s anyj��rt gy�szmis�t �s akkor a m�g �l� csal�dtagok mind elj�ttek Jerny�re, ha tehett�k. Tal�n f�l �vvel hal�la el�tt mondta nekem, hogy a jernyei temet�ben akar eltemetve lenni, �s s�rja eg�szen olyan legyen, mint apj��; nagy t�lgyfa kereszt. Ne �ll�tsanak neki valami d�szes s�reml�ket, � ugyanolyan egyszer� s�rban akar nyugodni, mint �desapja, akit annyira szeretett �s tisztelt. Mikor �n m�sr�l pr�b�ltam besz�lni, hogy ne foglalkozz�k ilyen szomor� gondolatokkal, akkor azt mondta, hogy ez �t nem izgatja, hiszen h�l�val gondol arra, hogy oly sok mindent meg�lt, sok sz�pet, �rdekeset l�thatott. M�g azt sem b�nja, hogy a h�bor�t meg kellett �lnie, mert minden �rdekli, ami a vil�gban t�rt�nik, a technika v�vm�nyait is megcsod�lta. Egy ilyen �lm�nyekben, tapasztalatokban gazdag �letre visszatekinteni nem szomor� dolog, ink�bb �rdekes. De ha m�r menni kell, nem panaszkodom, hiszen �ppen el�g volt ennyi. Nagyon szerette az �letet, �gy, amint van - f�ny- �s �rnyoldalaival egy�tt, gazdag lelke ezt a v�ltozatos teljess�get a maga eg�sz�ben szerette.
A jernyei val�s�g, a k�lt�szet n�lk�li h�tk�znapok, s az a sz�k�s kis vid�ki k�r, melyben Szinyei Merse mozgott, fokozatosan elidegen�tett�k a b�cklini mitol�giai nosztalgi�kt�l. Val�dibb �lm�ny volt sz�m�ra k�zvetlen k�rnyezet�nek l�tv�nya, mint a szikl�kon felkapaszkod� kentaurok. Tal�n a legnagyobb emberi-m�v�szi �lm�nye lehetett a Lilaruh�s n� c�m� k�p�n m�g b�cklini m�dra idealiz�lt feles�g fest�i �br�zol�sa. Feles�g�nek k�t abbamaradt arck�pe, a piros ruh�s �s a s�rga ruh�s portr�k arr�l vallanak, hogy Szinyei Merse nem volt megel�gedve ezekkel a k�peivel. A feles�g�r�l 1879-ben festett arck�p, az un. F�k�t�s c. portr� az els� olyan ember�br�zol�s, amelyet a Lilaruh�s n� ut�n a befejez�sig vitt. Ez m�r nem az idealiz�l� szerelem sz�lte k�lt�is�g, hanem egy emberi szem�lyis�g m�ly ismeret�re vall. Szinyei Merse m�v�szet�nek legnagyobb �rt�je, Hoffmann Edith ism�t telibe tal�lt, mid�n azt �rta, hogy a "k�p sz�nez�se k�l�nleges �s �jszer�; fel�lr�l lefel� egyre komorul�... A ny�jasb�l a komorba �thajl� egy�ni sz�nad�s var�zs�t emeli a megfest�s k�nnyed, eleg�ns m�dja. "
Az ir�ny�t�s stabilit�s�t biztos�totta, hogy az eln�ks�g 20 �v alatt nem v�ltozott. Az eln�k Cs�k Istv�n, a t�rseln�k�k Lyka K�roly �s Petrovics Elek, a f�titk�r Jeszenszky S�ndor, majd Sidl� Ferenc, a titk�r P�tzay P�l volt. 1925-ben megalak�tott�k t�mogat� egyes�let�ket, a Szinyei Merse P�l T�rsas�g Bar�tainak K�r�t. Erre a tehet�s t�rsadalmi b�zisra t�maszkodva v�lt lehet�v�, hogy ugyanebben az �vben megind�tott�k a Magyar M�v�szet c�m� foly�iratot. A t�rsas�got az �llam is t�mogatta. A kultuszminiszt�rium felk�r�s�re ki�ll�t�sokat szerveztek k�lf�ld�n a magyar m�v�szet megismertet�se �rek�ben. Ebben a korszakban a m�v�szeti �let f�lhivatalos ir�ny�t�j�v� v�ltak, R�ti Istv�n �s Lyka K�roly szem�ly�n kereszt�l a f�iskolai ifj�s�g eszmei ir�ny�t�s�t is gyakorolt�k. A Szinyei Merse P�l T�rsas�g 1945 ut�n is m�k�d�tt, az 1940-es �vek v�g�n sz�ntett�k meg a t�bbi t�rsas�ggal egy�tt. Forr�s: Portr�k K�t portr�t festett egyetlen fi�r�l F�lixr�l. A csecsem� F�lixet �br�zol� kis k�pen nem putt�szer�nek mutatja az �jsz�l�ttet, ahogy ebben a korban a gyermekeket szokt�k festeni, a fi�cska fanyar arckifejez�se mintha a sorsa ut�n k�rdezne.