luismiguelofficial.com
A válasz a belsőfülben keresendő. Olvasson tovább! Az extrém magas vérnyomás által kiváltott szédülés sem ritka. Szédülést idézhetnek elő a vérnyomáscsökkentő szerek is. Ennek egyik oka lehet a vérnyomás túlzott csökkenése, de állhat a háttérben úgynevezett orthostaticus hypotonia is. Ez utóbbi esetben a beteg vérnyomása felálláskor hirtelen leesik, ami átmeneti agyi keringészavart idéz elő. Az orvosnak mindig fel kell hívnia a beteg figyelmét arra, ha egy szernél előfordulhat ez a mellékhatás. Sőt e gyógyszereket általában este, lefekvéskor kezdik szedetni, és kis adaggal kezdve, lassan építik fel a terápiás napi dózist. Szédülést okozhat még súlyos vérszegénység, kimerült állapot, kialvatlanság. Talán a magas vérnyomás okozta szédülésen kívül az egyik leggyakoribb oka e panasznak a nyaki gerinccsigolyák meszesedése. Ekkor főleg a fej forgatásakor lép fel a bizonytalanság érzése, de forgó jellegű szédülést is előidézhet az elváltozás. Kiválthatja azonban nyaki verőér-meszesedés okozta szűkület, de szívbillentyű-betegség, anyagcsere-rendellenesség is.
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
A fej mozgatása, helyzetváltoztatása ronthatja a panaszokat, hányingert és hányást is okozhat. Vesztibuláris neuritisz Az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása, néhány óra alatt kialakulhat, a tünetek általában 1 nap után mérséklődnek és 1 hét alatt megszűnnek. Tünetei a hányás, szédülés, mely fokozódhatnak a fej mozgatásakor. Meniére betegség Rohamokban jelentkező szédüléses tünetek és 2-3 órás időtartam jellemzik a betegséget. A kiváltó ok nem ismert, a rohamok spontán felléphetnek, hányinger, hányás kísérheti. Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) A szédülést a fej-, vagy a testhelyzet-változtatása váltja ki, mint felülés, fordulás. Rövid ideig tartó, forgó szédüléses rohamokkal jár. Gyakori, mégis nehezen felismerhető kórkép. Fontos szempontok a kivizsgálás során milyen időtartamban lép fel? mikor jellemző, mely időpontban? egyéb panaszok társulnak-e mellé? elmúlása után milyen érzet marad? Neurológiai kórképek esetén változatos panaszok jelentkezhetnek, ugyanis idegrendszer károsodása egyéb betegségek szövődményeként is kialakulhat.
A szédülés okai A forgó jellegű szédülések közel 80%-a az egyensúlyozó szerv betegségével vagy annak valamilyen idegrendszeri kapcsolatának zavarával hozható összefüggésbe. Ez utóbbi során az egyensúlyozást érzékelő központi idegrendszeri struktúrák nem megfelelő működése eredményezi a szédülést. Ennek oka lehet gyulladás, például az egyensúlyozó ideg gyulladása, de meg kell említeni a szklerózis multiplexet, a stroke-ot, vagy egy központi idegrendszerben létrejött daganatot. A migrén és az epilepszia ugyancsak képes szédülést okozni. Forgó jellegű szédülést produkál az úgynevezett Menier-szindróma is, ami egy fül-orr-gégészeti, neurológiai tünetegyüttes. A fül-orr-gégészeti betegségek között kell még említeni a középfülgyulladást is, ami szintén szédülést okozhat. Előidézheti továbbá egy bizonyos testpozíció is, ami tipikusan a fej mozgatásával provokálható. Ez a típus inkább reggel jelentkezik intenzívebb formában, majd később a nap folyamán enyhülő tüneteket mutat. Sokszor kíséri hányinger, hányás.
A migrénben szenvedők körében nem ritka, hogy a kínzó fejfájást egyensúlyzavar, általános bizonytalanságérzet kíséri. Az úgynevezett vestibularis migréneseknél nagyon gyakran a zavaró, egyensúlyi bizonytalansággal, átmeneti halláscsökkenéssel, sőt szorongással is együtt járó tüneteket akár egy hirtelen fejmozdulat, de a gyors és agresszív képi, fény- és hanghatások (diszkófények villódzása, pulzáló ritmus, gyors képváltások a televízióban, sőt az utazás egy nagy sebességgel közlekedő autóban) is kiválthatják. Ennek a szédüléstípusnak az a furcsasága, hogy a migrénesek legtöbbjénél a vertigó nem a fejfájással egy időben jelentkezik. Mikor forduljunk orvoshoz? Forduljon orvosához, hogyha bármilyen megmagyarázhatatlan, visszatérő, vagy súlyos szédüléses rosszullétei vannak! Bár a szédülés nem túl gyakran jelez súlyosabb betegséget, keresse fel orvosát, hogyha a szédülés vagy vertigó bármelyik alábbi tünettel egyidejűleg jelentkezik. Egy eddig soha nem tapasztalt, más jellegű, vagy nagyon súlyos fejfájás.
A szédülés többféle betegség kísérő tünete lehet. A szédülés a térérzékelés zavara – az egyensúlyzavar érzése, mely több szervrendszer működészavarának következtében jön létre. Egyensúlyszervünk kétoldali, bonyolult, idegi áttevődésekkel működő rendszer, bármely részén keletkezik zavar, az kihatással van az egész rendszerünk működésére. Szédülésnek nevezünk mindenféle ájulás közeli állapotot, de az orvosi értelemben vett szédülés alatt a forgó jellegű, nagyon kellemetlen érzést, illetve az egyensúlyrendszerből eredő panaszt értjük. Különböző erősségű és típusú lehet A szédülés lehetséges okai Számos oka lehet a szédülésnek, azonban a legfontosabb azt kideríteni, hogy a panaszok hátterében milyen okok állnak. Nem könnyű, hiszen több szervrendszer sérülésére is visszavezethetőek, több szakterületet is érinthet. neurológiai ortopédiai kardiológiai cukorbetegség pszichés fül-orr-gégészeti A szédülés tünetei ájulásérzet ingadozás dőlés forgás lebegés A szédülés típusai Vertigo A szédülés leggyakoribb formája, mikor úgy érezzük, hogy forog velünk az egész világ.
Ez okozhat szédüléses epizódokat és a fülek csengését (fülzúgás) és hallás csökkenést. Általában a 40-60 éves korosztályt érinti. A labitintitis az egyensúly szerv gyulladásos megbetegedése, általában fertőzés okozza. Szédülést okozhat még: influenza, a belső fül bakteriális fertőzése, cholesteatoma a fülben, amely a középfülben levő bőrnövekedés, gyakori középfülgyulladások, fertőzések következtében alakulhat ki. Károsítja a középfület és a hallást. otosclerosis, keringési problémák: magas, vagy alacsony vérnyomás. Központi idegrendszer eredetű szédülés, agytörzs, vagy kisagyi elváltozások: agyvérzés fejsérülés (pl: baleset következtében) migrén sclerosis multiplex Parkinson-kór agyi erek bevérzése (agyi infarktus) vestibularis schwannoma - az egyensúly szerv jóindulatú elváltozása a gerinc, a nyaki és a háti csigolyák megbetegedése, reumatikus elváltozások stroke Amennyiben hosszan tartó, periodikusan, vagy alkalmanként jelentkező szédülést, emellett halláscsökkenést is tapasztal, feltétlenül keresse fel fül-orr- gégész, audiológus szakorvosát.
A szédülésről röviden A szédülés mindig egy tünet, ezért ki kell deríteni, hogy milyen betegség áll annak hátterében. Orvosi szempontból megközelítve egy olyan állapotról van szó, melynek során a beteg teste és a körülötte lévő tér egymáshoz viszonyított helyzetének érzete megváltozik. A laikus beteg akár több olyan állapotot is szédülésként azonosít, ami nem kifejezetten ebbe a kategóriába tartozik. A páciens kikérdezésével a szakorvos feladata az, hogy megállapítsa, milyen típusú szédülésről van szó, ebből ugyanis következtetni lehet, hogy milyen típusú betegséggel állunk szemben. A legjellemzőbb a forgó jellegű szédülés, ami tipikusan neurológiai jellegű problémára utal. A másik típus jelentkezésekor olyan bizonytalanságérzés lép fel a betegnél, ami az ittas állapothoz és az ahhoz társuló bizonytalan járáshoz hasonlítható. A szédülés előfordulása Nincs olyan ember, aki ne szédült volna már életében, mivel azonban ezt a tünetet számtalan betegség és állapot előidézheti, ezért a kiváltó októl nagy mértékben függ magának a szédülésnek a gyakorisága is.
#fül-orr-gégészeti betegségek #szédülés #BPPV #hányinger 2021. 05. 26. A szédülés számos betegség tünete lehet, gyakran vérnyomás, szív- és érrendszeri panaszok okozzák, de szorongással is összefügghet. Szakértőnk segítségével most a szédülés főbb fül-orr-gégészeti vonatkozásait vesszük sorra. A szédülés kialakulása Anélkül, hogy az emberi fül anatómiáját részletesen taglalnánk, a szédülés okainak megértéséhez fontos, hogy ismerjünk néhány részletet felépítésével és funkcióival kapcsolatban – magyarázza dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A hallás mellett a fül másik fontos feladata az egyensúly-érzékelés. A külső fültől befelé haladva, a dohhártya mögött a középfülben találjuk a hallócsontokat, melyek alakjuk után kapták a kalapács, üllő és kengyel neveket. A belső fül két fő része: a csigának nevezett hallószerv és a félkörös ívjáratokat tartalmazó labirintus: az egyensúlyszerv. Vérnyomás, szív- és érrendszeri panaszok is okozhatnak szédülést. Fertőzések, gyulladások A téli időszakban gyakori meghűléses, influenzás panaszok szövődménye a középfül gyulladása.
Az orvosi kivizsgálás előtt ezért fontos, hogy pontosan átgondoljuk, milyen tünetek jellemzőek az általunk tapasztalt szédülésre: a panaszok rohamokban, hosszabb ideje fennállnak, vagy rosszabbodtak? a szédülésen kívül jelentkezett-e egyéb panasz is: migrén, fülzúgás, halláscsökkenés, látászavar, hányinger, fejfájás, hányás? volt-e egyéb, légúti betegsége a szédüléses panaszok kezdetét megelőzően, vagy azzal egy időben? milyen napszakban, testhelyzetben jelentkeznek a panaszok? mennyi ideig tart a roham? milyen gyógyszereket szed rendszeresen? Összetett kivizsgálás A fül-orr-gégészeti vizsgálat feladata megállapítani, hogy az egyensúlyrendszer mely részében következett be károsodás, hol van a probléma kiindulópontja. A fizikális vizsgálatok mellett ebben képalkotó eljárások (CT, MRI) is segítséget nyújthatnak. Amennyiben ezek alapján bebizonyosodik, hogy a probléma nem fül-orr-gégészeti eredetű, további vizsgálatokra lehet szükség. A szédüléses tünetek hátterében neurológiai, kardiológiai, esetleg reumatológiai probléma is állhat.