luismiguelofficial.com
"Mi szeretteti meg ezt a földi világot legjobban a halandó emberrel? A kertészet. A virágok, a fák a legjobb kibékítők az emberi lélek és a sors között. Magamon tapasztaltam. " Jókai Mór: Öreg ember, nem vén ember
Hogyan kell metszeni? (Forrás:) Metszés nélkül növények elveszítik formájukat, kevesebb virágot és termést hoznak, és hamar felkopaszodnak. További nehézséget jelent, hogy a különböző növényfajokat eltérő metszéssel lehet optimális növekedésre bírni. Az alábbiakban tehát csak általános tanácsokat adhatunk, értékesebb növények vagy egy bizonyos alakra nyírt sövények metszését mindenképpen érdemes szakemberre bízni. Minden fás (metszendő) növény más, de a növekedés, gyümölcshozás és metszés közötti összefüggések általánosságban gyorsan elsajátíthatók. A gyümölcsfák metszése elsősorban attól függ, hogy milyen koronaformát és mennyi gyümölcsöt szeretnénk. Lépések Először mindig a sérült, beteg, korhadt vagy száraz ágakat kell eltávolítani. Ezután a befelé növő, egymást keresztező, egymáshoz dörzsölődő ágakat kell tőből kivágni. A továbbiakat az határozza meg, milyen célt szolgál a növény: Ha sövényt akarunk kialakítani: Feszítsünk ki egy vagy több madzagot, hogy kijelöljük a sövény "falait".
A növény szempontjából ez a kedvezőbb, ilyenkor mi is könnyebben átlátjuk a koronát. Zöldmetszés: nyár közepétől végzett metszés. A hajtásnövekedés a következő tavasszal általában kisebb, ami kedvezhet a termésnek, és nyáron a sebek is könnyebben gyógyulnak. Ezért főleg az érzékenyebb fáknál (pl. őszibarack) végzik. Augusztus végéig azonban be kell fejezni, mert a fának fel kell készülnie a téli nyugalmi időszakra. A levágott ágakat nem érdemes kidobni vagy a kert végében elégetni! Ha van vegyes tüzelésű kályhánk, kandallónk, cserépkályhánk, a nyesedékből kiváló gyújtós lehet, vagy akár komposztálhatjuk is az alaposan összeaprított faanyagot. Figyelmeztetések Mindig éles, a kezünkbe jól illő eszközöket használjunk. Ezek egyrészt biztonságosabbak, másrészt az életlen szerszám roncsolja a növényt. A vastagabb ágakat három lépésben vágjuk le: először fűrésszel vágjuk be az ág alsó harmadát, majd felülről fűrészeljük le az ágat, végül a megmaradó csonkot fűrészeljük le minél közelebb az elágazáshoz (a régi mondás szerint addig nem jó, amíg rá lehet akasztani a kalapot).
A visszametszett ágnál meghagyott gallyat vagy vesszőt ebben az évben ne metsszük meg. A következő évben az erőteljes metszésre a fa fokozott hajtásnövekedéssel válaszol. Sok esetben vízhajtások (hosszú, függőlegesen felfelé törő ágak) képződnek. Ezek közül válogassunk – a feleslegeseket tőből távolítsuk el, amelyekből viszont az új koronarészt akarjuk kialakítani, csak gyengén visszametsszük. Az új ágakon, vesszőkön általában csak 3-4 év múlva fejlődik számottevő termés. Ezért ha lehet, több lépésben ifjítsunk (2-3 év alatt végezzük el a teljes ifjítást) – ez nem csak a termés miatt előnyös, de a növényt is kevésbé viseli meg. Ifjítás után mindig trágyázzuk meg a növényt! A két centiméternél nagyobb átmérőjű sebeket érdemes sebkezelő anyaggal kezelni. Főleg az erőteljes metszés megviselheti a növényt, ezért segítsünk neki: öntözzük és biztosítsunk neki több tápanyagot. Tippek Általános érvényű szabályok a metszéshez, amelyeket mindig tartsunk szem előtt: Mindig a vesszők végén vagy a metszés alatt lévő rügyek hajtanak ki legerősebben.