luismiguelofficial.com
�sszerendezett mozg�suk lehet�v� teszi azt, hogy k�t szem�nk egy�tt mozogjon, hogy akaratlagosan valamilyen ir�nyba tekinthess�nk, �s egy t�rgyat n�zhess�nk, valamint azt, hogy k�rnyezet�nket a t�rl�t�s seg�ts�g�vel m�lys�g�ben �rz�kelj�k. Dr. Heksch Katalin
Ilyenkor pislogás nélkül kell a másik szemébe meredni, s az győz, aki tovább bírja. Miért olyan nehéz sokáig megállni pislogás nélkül? Mert a szaruhártya kiszárad, ha nem nedvesíti a könny, amelyet a szemhéjunk pislogáskor szétken szemünk felületén. A szaruhártya kiszáradása pedig veszélyes, mert ettől is pici töredezések keletkezhetnek rajta. Előfordulhat, hogy feszülten bámulod a tévé- vagy számítógép-képernyőt, esetleg nagyon belemerülsz egy izgalmas könyvbe és nempislogsz. A szemed hamarosan fájdalommal, viszkető, égető érzéssel jelzi a veszélyt. A szaruhártyán áthaladva a fénysugár folyadékban folytatja útját a szemlencse felé. Ezt a folyadékot csarnokvíz nek nevezzük. A csarnokvíz állandóan cserélődik; folyamatosan termelik apró mirigyek, s folyamatosan fel is szívódik. A két folyamatnak egyensúlyban kell lenni. A zöldhályog (azaz glaukóma) nevű betegség oka, hogy felszaporodik a csarnokvíz mennyisége, mert gyorsabban termelődik, mint amilyen sebességgel felszívódik. Ilyenkor a szemet belülről feszíti a folyadék, ami fáj, s az állandó túlnyomás következtében lassan elhal a látóideg, ez vaksághoz vezet.
Átkapcsolódás [ szerkesztés] Oldalsó térdes test A szemből induló ganglionsejtek axonjai az oldalsó térdes test corpus geniculatum laterale magjába juttatják az információt. A belső medialis térdes test is átkapcsoló állomás, de hallópályák rendszeréhez tartozik. Agykéreg [ szerkesztés] Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva ( érző mező), melyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket. Az elsődleges látókéregből az információ két nagy pályán továbbítódik. A ventrális pálya a tárgyak azonosítását végzi. A téri felbontása jó (éles képet "lát"), idői felbontása azonban rossz (vagyis a kép állóképek szakaszos sorozata). A másik nagy pálya a dorzális pálya, amely a tárgyak helyét azonosítja, és a tárgyakhoz kapcsolódó viselkedést irányítja. A rendszer téri felbontása rossz (a kép homályos), ám az időbeli felbontása jó (vagyis a mozgás folyamatos, és nem "darabos").
Ez az �lesl�t�s t�nyleges kialakul�s�nak a helye. 127 milli� receptorsejt szolg�l a szemben a f�nyinger felv�tel�re �s k�miai ingerr� t�rt�n� �talak�t�s�ra. Ezeket a sejteket - alakjuk ut�n - p�lcik�knak �s csapoknak nevezik. Benn�k a f�ny hat�s�ra olyan k�miai anyagok termel�dnek, amelyek t�bb �tkacsol�d�son kereszt�l, tov�bbi idegsejteken v�gighaladva tov�bb�tj�k a k�lvil�g f�nyingereit az agy fel�. Az inger�letet tov�bb�t� idegsejtek ny�lv�nyai az eg�sz idegh�rtya felsz�n�r�l a l�t�idegf�ben (papilla) szed�dnek �ssze. A l�t�ideg innent�l m�r a szemgoly�n k�v�l folytatja �tj�t az agy l�t�s�rt felel�s ter�letei fel�. A l�t�p�lya v�g�l az agyk�reg l�t�s�rt felel�s k�zpontjaiban �r v�get, ahol megt�rt�nik az idegh�rty�n kialakult kicsiny�tett, ford�tott k�p �rtelmez�se �s magasabb szint� feldolgoz�sa. A l�t�s funkci�j�hoz szorosan kapcsol�dik a szemgoly� mozg�sk�pess�ge. Ezt 6 db k�ls� szemizom biztos�tja, melyek a szemg�d�r k�l�nb�z� r�szein erednek, �s a szemgoly� k�ls�, rostos burk�n tapadnak.